Nagygyűlés Székelyföldön
Az autonómia közös célkitűzésének a jegyében, mégis az egyet nem értés szellemében hívtak össze a hétvégén Székelyföldön két önkormányzati nagygyűlést.
Pénteken Csíkszeredában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), szombaton pedig Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezésében tartottan Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Utóbbiak az RMDSZ-en kívüli szervezetek, sőt, a Szász Jenő vezette MPP kifejezetten az RMDSZ ellenzékét alkotja a romániai magyarságon belül.
A Székely Nemzeti Tanács civil szervezetként döntött úgy, hogy a székelyföldi önkormányzatokban többségben lévő RMDSZ-es tisztségviselők pénteki gyűlésének másnapján egy másik hasonlót is összehív. Az SZNT vezetői úgy fogalmaztak, hogy ugyanannak az összejövetelnek két különböző napjáról van szó.
Ezzel a beállítással nem ért egyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Pénteken a csíkszeredai gyűlés előtt az MTI-nek elmondta: az SZNT-nek civil szerveződésként joga van összehívni egy találkozót, elkészíteni elemzéseket, megjelölni bizonyos célokat. De politikai felelősséget csak politikai szervezet vállalhat, mint amilyen az RMDSZ, ezért Markó szerint a csíkszeredai nagygyűlés a mérvadó, ott születnek meg azok a döntések, amelyeket maguknak a résztvevőknek kell majd végrehajtaniuk.
"Amikor összeülünk, tanácskozunk és megegyezünk valamiben, akkor önmagunknak adunk feladatot. Ez pedig egészen más, mintha mások - legyen szó akár civil szerveződésekről - akarnak nekünk feladatot adni" - szögezte le Markó, hozzátéve, hogy a pénteki nagygyűlésre mindenkit meghívtak, nem csak az RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőket. Meg is jelent Szász Jenő és az MPP, illetve az SZNT több vezetője. Szász Jenő viszont másnap megjegyezte, hogy eredetileg szót kért a csíkszeredai fórumon, de nem adták meg neki.
Az RMDSZ-EMNT gyűlésen elfogadott Kiáltvány és Memorandum átfogó módon térképezi fel a székelyföldi problémákat, tételesen megnevezve a magyarság helyzetét nehezítő tényezőket, valamint az ezeket kiküszöbölni hivatott teendőket.
Markó Béla már pénteken egyértelműen leszögezte újságíróknak, hogy nem vesz részt a szombati találkozón, és a szövetség részéről sem volt ott senki.
Szász Jenő puszta "népgyűlésnek", "ünnepi rendezvénynek" minősítette az előző napi összejövetelt, amely szerinte tartalmilag semmit sem adott hozzá az autonómia ügyéhez, mert - mint fogalmazott - nem hozott konkrét döntéseket.
Az MTI kérdésére válaszolva osztotta Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének észrevételét, amely szerint az RMDSZ kiáltványában olyan fogalmakat, használtak, mint "követeljük", "szeretnénk", "kérjük". Ezzel szemben Székelyudvarhelyen Szász szerint "valódi döntések születtek", az önkormányzatok képviselői arról határoztak, hogy "mit fognak tenni" a törvényes kereteken belül. Példaként említette azt a döntést, hogy létrehozzák a székely székek (a hagyományos történelmi közigazgatási egységek) önkormányzatainak társulásait, és azt is elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki.
Tőkés László az EMNT elnökeként mindkét helyszínen jelen volt, megpróbálva tompítani az ellentéteket, és inkább az összefogás gondolatára helyezni a hangsúlyt. Ezért is hangoztatta, hogy szerinte a két nagygyűlést ugyanannak a célnak a jegyében hívták össze, kiegészítik egymást. A pénteki találkozót "egészen reprezentatív jellegűnek" minősítette, a székelyudvarhelyit viszont " hiányosnak, egyoldalúan polgári pártinak" nevezte. Kifejezte reményét, hogy a következő nagygyűlés már közös lesz, az összefogás jegyében szerveződik.
A székelyudvarhelyi nagygyűlés egyébként fűtöttebb hangulatú volt, sok magyar zászlóval, a székely lobogó is látható volt. A magyar bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda tizenegy székely tagja is jelen volt, egyenruhában.
